Sziasztok!
Rossz hírem van: egy időre felfüggesztem a freeblogolást. Nem teteszik. Bonyolult, lassú, folyton változtatják az arculatot (gondolom, azért, hogy ne legyen unalmas, én pedig pont ezt unom). Ez van!
Persze, nem törlöm, meghagyom irományaimat és a fényképeket a hálás utókornak.
Ha bármelyikőtök, aki idelátogat, kíváncsi rám, akkor itt megtalál:
- http://KGyula.spaces.live.com/ és/vagy
- www.hoxa.hu (itt keressétek KGyula naplóját).
Béke veletek!
KGyul@
Tegnap, 2006. november 29-én, lelkes nézőként jelen voltam a 95 éves fennállásod alkalmával rendezett gálaműsoron. (Teljesen véletlenül jutott tudomásomra a jeles esemény: valahogy a honlapodra "keveredtem", és az Iskolanaptár rovatban találtam rá a gálaműsor helyére és idejére. Lám csak, mire jó az internet! Az is lehet, hogy talán Nyuli Edit említette az évfordulót, és utána kezdtem el túrni a netet? Hm. Már nem emlékszem, hiába, öregszem én is, noha nem vagyok még kilencvenöt éves.)
Ti pedig, kedves iskola- és osztálytársak, bánhatjátok, hogy nem jöttetek el. Nyuli Edittel (ő, amúgy fellépett, az összkórusban énekelt) és Molnár S. Péterrel élveztük végig a műsort. Remekül szórakoztunk. Itt-ott talán kissé meghatódtunk, hiszen az előadott kórusműveket valaha mi is énekeltük. Mit énekeltük: mondhatnám, velünk kezdődött... Emlékszem, ifjabbik Somorjai tanár úr egy-két dalát szinte a szemünk előtt és a fülünk hallatára komponálta anno (pl. Trubadurmollban).
Ha már a Trubadurmollnál tartunk: nekem legjobban ez a mű tetszett. Hazafelé végig dam-dam-dam-dam-dara-damdammoztam az 51-es buszt. Érdekesen néztek rám az emberek... Balázs Árpád Bodzavirága is gyönyörűen hangzott, és remekül szólt Bartók Béla (Senkim a világon), illetve Kodály Zoltán (Esti dal) kórusműve is.
A kicsik jeleneteiből leginkább a Farkastanya (2. A. osztály) kacagtatott meg, a De nehéz az iskolatáska (7. A.) pedig - minden egyszerűsége ellenére, vagy tán éppen ezért - szenzációs volt. És a többiek is, mind...
A két Somorjai... Az idősebbik kilencvenkét éves, és jó egészségnek örvend, az ifjabbik jövő februárban lesz hatvan. Mindkettőjükkel váltottunk néhány szót a szünetben és a gálaműsor után. Szemmel láthatóan örültek nekünk, és mi is nekik... Otthon jutott eszembe, hogy pl. ifjabbik Somorjai tanár úrral harminchárom éve nem találkoztam, illetőleg beszéltem (legutóbb 1973 tavaszán a Konzervatóriumban futottunk össze). Miért is nem? Lenne mit bepótolni. (Az idősebbik Somorjaival az első találkozásom 1963-ban vagy 1964-ben, a Körző utcai óvodában esett meg. Tehetségkutatott - ma így mondanák. Ritmust kellett utánatapsolni, majd hallás után elénekelni a Körtéfa című dalt. "Anyuka! Ez a gyerek tehetséges! - mondta. "Olyan az agya, mint a spongya...". Jaj, tanár úr! Nézd meg, mi lett belőlem!)
Az ám a régi tanárok! Ők hol voltak, kedves, öreg iskolám? Ne mondd, hogy már nincsenek köztünk, mert ezt úgysem hiszem el. Szóval? Novák tanár úr, Gedeon Erzsike néni (már bocsánat a nénizésért), Rózsika néni (Gál Andrásné), Duffek Valéria, dr. Juhász Lászlóné, Arany tanár úr, Baráti Péter, Noszeda Tibor... És sorolhatnám (elnézést kérek, ha valakit nem említettem). Nos?
Elárulok egy titkot: tegnap, késő este Duffek Valériával egy internetes portálon keresztül "beszélgettem". Képzeld, kedves iskolám: nem tudott a találkozóról (akkor ezek szerint Arany tanár úr sem). Hát ez meg hogyan lehetséges? Jó, persze, megengedem: ez nem nyugdíjas találkozó volt, de mégis: nekem nagyon-nagyon hiányoztak. Legközelebb, mondjuk a százéves évfordulóra, kérlek, ne feledkezz el róluk. Rendben? Köszönöm szépen!
Búcsúzom, kedves, öreg iskolám. Bízom benne, hogy a jövőben gyakrabban találkozunk. Köszönöm a szép estét, és kívánom, hogy minden, ami veled történik a te érdekedet szolgálja (ezt valahol hallottam vagy olvastam, de nem tudom kitől származik, mondom: öregszem).
Szeretettel: Dr. Kovács Gyula (eredetileg Kovács Gyuszi, 8. B. osztály, 1972)Tegnap, 2006. november 29-én, lelkes nézőként jelen voltam a 95 éves fennállásod alkalmával rendezett gálaműsoron. (Teljesen véletlenül jutott tudomásomra a jeles esemény: valahogy a honlapodra "keveredtem", és az Iskolanaptár rovatban találtam rá a gálaműsor helyére és idejére. Lám csak, mire jó az internet! Az is lehet, hogy talán Nyuli Edit említette az évfordulót, és utána kezdtem el túrni a netet? Hm. Már nem emlékszem, hiába, öregszem én is, noha nem vagyok még kilencvenöt éves.)
Ti pedig, kedves iskola- és osztálytársak, bánhatjátok, hogy nem jöttetek el. Nyuli Edittel (ő, amúgy fellépett, az összkórusban énekelt) és Molnár S. Péterrel élveztük végig a műsort. Remekül szórakoztunk. Itt-ott talán kissé meghatódtunk, hiszen az előadott kórusműveket valaha mi is énekeltük. Mit énekeltük: mondhatnám, velünk kezdődött... Emlékszem, ifjabbik Somorjai tanár úr egy-két dalát szinte a szemünk előtt és a fülünk hallatára komponálta anno (pl. Trubadurmollban).
Ha már a Trubadurmollnál tartunk: nekem legjobban ez a mű tetszett. Hazafelé végig dam-dam-dam-dam-dara-damdammoztam az 51-es buszt. Érdekesen néztek rám az emberek... Balázs Árpád Bodzavirága is gyönyörűen hangzott, és remekül szólt Bartók Béla (Senkim a világon), illetve Kodály Zoltán (Esti dal) kórusműve is.
A kicsik jeleneteiből leginkább a Farkastanya (2. A. osztály) kacagtatott meg, a De nehéz az iskolatáska (7. A.) pedig - minden egyszerűsége ellenére, vagy tán éppen ezért - szenzációs volt. És a többiek is, mind...
A két Somorjai... Az idősebbik kilencvenkét éves, és jó egészségnek örvend, az ifjabbik jövő februárban lesz hatvan. Mindkettőjükkel váltottunk néhány szót a szünetben és az gálaműsor után. Szemmel láthatóan örültek nekünk, és mi is nekik... Otthon jutott eszembe, hogy pl. ifjabbik Somorjai tanár úrral harminchárom éve nem találkoztam, illetőleg beszéltem (legutóbb 1973 tavaszán a Konzervatóriumban futottunk össze). Miért is nem? Lenne mit bepótolni. (Az idősebbik Somorjaival az első találkozásom 1963-ban vagy 1964-ben, a Körző utcai óvodában esett meg. Tehetségkutatott - ma így mondanák. Ritmust kellett utánatapsolni, majd hallás után elénekelni a Körtéfa című dalt.)
Az ám a régi tanárok! Ők hol voltak, kedves, öreg iskolám? Ne mondd, hogy már nincsenek köztünk, mert ezt úgysem hiszem el. Szóval? Novák tanár úr, Gedeon Erzsike néni (már bocsánat a nénizésért), Rózsika néni (Gál Andrásné), Duffek Valéria, dr. Juhász Lászlóné, Arany tanár úr, Baráti Péter, Noszeda Tibor... És sorolhatnám (bocsánatot kérek, ha valakit nem említettem). Nos?
Elárulok egy titkot: tegnap, késő este Duffek Valériával egy internetes portálon keresztül "beszélgettem". Képzeld, kedves iskolám: nem tudott a találkozóról (akkor ezek szerint Arany tanár úr sem). Hát ez meg hogyan lehetséges? Jó, persze, megengedem: ez nem nyugdíjas találkozó volt, de mégis: nekem nagyon-nagyon hiányoztak. Legközelebb, mondjuk a százéves évfordulóra, kérlek, ne feledkezz el róluk. Rendben? Köszönöm szépen!
Búcsúzom, kedves, öreg iskolám. Bízom benne, hogy a jövőben gyakrabban találkozunk. Köszönöm a szép estét és kívánom, hogy minden, ami veled történik a te érdekedet szolgálja (ezt valahol hallottam vagy olvastam, de nem tudom kitől származik, mondom: öregszem).
Dr. Kovács Gyula(eredetileg Kovács Gyuszi, 8. B. osztály, 1972)![]()
![]()
Csak egy fénykép, két lányról (jó, az egyik asszony). Amina és Gabi. Ez a kép címe.
Na? Ugye? Ugye, hogy na, ugye?
Most pedig megnagyobbítok egy képet. (Ez a hátér szín nem hagy nyugton.)
Az a baj, hogy a megfelelő arányt szemmel tudom csak belőni...
Szia, te drága!
Köszönöm a segítséget! Remélem, a háttérszín is működik.
KGyul@
Na, az még nem működik. Nem baj, beteszek egy képet:
Pénteken szakadt az eső... Persze, az egész csütörtökön kezdődött, pontosabban sokkal korábban, de a kályháig azért ne menjünk vissza.
Szóval, pénteken szakadt az eső. Csütörtökön záróvizsgáztattam az RTF-en, hárman buktak, (sorry, muszáj volt, kellett, nagyon-nagyon, de nagyon...). Én szégyenkeztem helyettük is.
Pénteken, mint mondottam volt, szakadt az eső. Hajnalban keltem, kora reggel már Dunakeszin oktattam. Délután rohanás a pályaudvarra, találkozás családommal és irány Siófok.
Szakadó esőben érkeztünk (mert pénteken esett). Szállásfoglalás, ismerősök, örömködés, lelkesedés, evés, ivás, evés és ivás, aztán már csak ivás, miközben szakadt az eső (mert péntek volt, később szombat).
A szombatra nem igazán emlékszem. Jó, a délelőtt még megvan, de aztán szépen, csendesen homályba vesztek a történések. Nagy baj nem lehetett, mert másnap (vasárnap) reggelinél mindenki köszönt (előre), aki esetleg nem, az pedig visszaköszönt és mosolyogott.
Szombaton nem esett, sőt vasárnap sem.
Vasárnap (amikor nem esett), Marika javaslatára elindultunk a másik irányba. A másik irány az olyan, mint az ellenkező. Szóval, lesétáltunk Szabadifürdőig.
Szabadifürdő, BM kemping. Nem ismernétek rá. Semmi nincs ott. Teljesen üres. Se sátor, se lakókocsik, étterem, büfé, kis üzlet - ne keressétek, minden zárva, néma csend...
A bejáratnál Ancsa autója... (Ő a gondnok, ha elfelejtettétek volna.) Bemegyünk...
Két kutya előkerül, ugat, hörög, morog... Gergőt megismerik, Ancsa előjön... Néz ránk... Hogy kerülünk oda, nem érti...
Nem tudod, hogy már bezártunk? - kérdezi. Dehogynem - válaszolok -, csak mondták, te még itt vagy... Majdnem sír, akkor fogja fel, hogy "csak" rá voltunk kíváncsiak. Panaszkodik: lesz-e munkája, nem tudja.
Szétnézek a semmiben, és látom a régi képeket. Emlékeztek?
Újpalotán (Budapest, XV. kerület), a Kőrakás parkban, csendes, nyugodt helyen, zöldövezetben egy 35 négyzetméter alapterületű, másfélszobás, sötétkonyhás összkomfortos lakás tulajdonostól eladó. A folyósórész elkerített, vízóra van.
Ára: 7.500.000,- forint.
Érdeklődni nálam vagy +36 (1) 260-0684.
Szóval, még egyszer felrakom a képet, mert most így, hogy megváltozott az freeblog arculata, én mint humán beállítódású... Szóval nehezen igazodom el a dolgokon.
Most kissé profán leszek: kedveseim, akik itt moderáltok, meg alakítgatjátok az arculatot meg hasonló... Mi a faszért kellett belebarmolnotok abba, ami eddig működött? Valami belső kényszer? Vagy nő/férfi-hiányban ettől lett orgazmusotok? Esetleg beindultatok, vagy mi a franc? Köcsögök. És most szeretetteljes voltam.
Gyarapodunk, mármint Amina gyarapodik. Vagy inkább növöget?
Sziasztok!
Voltunk Domboriban. Remekül szórakoztunk ismét. Ime az egyik kedvenc képem. Címe: Tanti és én
Később írok erről.
„RENDŐRSÉG NAPJA ” a Városligetben!
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tisztelettel meghívja az érdeklődőket
2006. május 7-én a Városligeti Nagyréten tartandó
RENDŐRSÉG NAPJA rendezvénysorozatra
09.30-09.45 Térzene a Rendészeti Biztonsági Szolgálat Zenekara előadásában
09.45-09.50 A Budapesti Rendőr-főkapitányság Csapatzászlójának fogadása
10.00-10.30 Ünnepi megnyitót mond Gergényi Péter r. vezérőrnagy úr, Budapest rendőrfőkapitánya
Ünnepi köszöntőt mond dr. Lamperth Mónika belügyminiszter asszony
Ünnepi beszédet mond dr. Demszky Gábor főpolgármester úr
10.30-11.00 Az „Év Budapesti Rendőre” kitüntető címek átadása
SZAKMAI PROGRAMOK:
11.00-11.10 A Köztársasági Őrezred díszegységének bemutatója
11.10-11.20 A Rendőrtiszti Főiskola Tonfa Csoportjának bemutatója
11.20-11.30 A Rendészeti Biztonsági Szolgálat Bevetési Parancsnokság bemutatója
11.30-11.45 A BRFK Közrendvédelmi Főosztály Őr-és Kísérőőr- Szolgálati Osztály Kutyás Alosztály bemutatója
11.45-12.00 A BRFK Közrendvédelmi Főosztály Jiu-jitsu bemutatója
12.00-12.15 Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola önvédelem és rendőri intézkedés bemutatója
12.15-12.30 A Rendészeti Biztonsági Szolgálat Lovas Alosztály bemutatója
12.30-12.40 A Határőrség Országos Parancsnoksága Bevetési Főosztály bemutatója
12.40-13.00 A Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub kendo bemutatója
13.00- A Budapesti Rendészeti Sport Egyesület Ejtőernyős Szakosztály bemutatója
KULTURÁLIS PROGRAMOK:
Szórakoztató műsor kicsiknek és nagyoknak.
Hm. Maximum 600 karakter? Akkor inkább üresen hagyom. Vagy mégsem, hiszen már írtam néhány karakternyit... Na jól van, legyen mégis valamilyen leírás: ebben a blogban elmesélem a velem történteket és elmélkedem a világ dolgairól. Így jó?
balinto 2006